meravigliosa

már megint jo rég irtam...de tanulnom kellett hogy okos legyek az elörehozott érettségimre! (angol-olasz)

vicceske volt....de remélem nem lessz rossz.ma az angol tuléltem, van egy kis pihi és 21.én olasz lesz...

Már egy évesek vagyunk cicámmal^^ juppyy ugyh hétvégén andiamo Balaton és vidámkodunk egy jót! :D hehe

amugy épp Davinci -kód fan vagyok szal inkább ne hozza fel senki a témát mert okrákig képes vagyok a témán lovagolni XD   hihih   nah pusszcsyyyy

Hüühh de rég irtam...megvannak az osztályzó vizsgáim....

olasz: 5,4   angol: 4,4   jeeaaah:D

szoval most happy van...meg minden:)  csak idöm nincsen..hmm ez van. majd lesz nyáron..mindjárt érettségi ohh jaj....ugyis leteszem ^^

Kuci beteg és igy uncsizunk...nincs itt a másik hülye :D^^ de holnap jön...mert ha nem akkor lefejezés lesz:D szal Kuci gyere!!!!!

Megint van nekem Zozo babám:) és hülye voltam hogy hülye voltam:D heheheh    ugyh nagyon nagyon szeri Öt és sokáááig!!!! ^^   ugyh love van:D   na puszcsihh

Immáron szabad lélekkel úszom tova eme hatalmas véget nem érő tengerbe amelynek neve:"élet"  igen igy hívják.Kedvenc játéka, hogy szorakozik a lelkekkel! Egyik pillanatban összetör 100at de a másikban örömmel tölti meg....Néha imádjuk néha pedig gyűlöljük.Valaki kiismerte már, valaki azt sem tudja mi az...Ha azt kérdeznénk mi a legérdekesebb dolog a földön én azt mondanám: -a világ.Soha nem fogjuk tudni mit hoz nekünk,s csak a reménykedés marad, hogy olyan élettel szán meg minket, amelybe nem halunk bele...Sors dönt arról hgy milyen természetünk lesz, s hogy boldogulunk az életben.De meggyőződésem, hogy nem rossz ez a világ, csak ezek az érdekes természetű és akaratú emberek teszik olyan szinten tönkre, hogy a végén úgyérzem a világot is kifogják írtani...az emberiséget.Az életet amiért a Föld létrejött.Elszomorito dolog ez, dehát túl sokan vannak már az olyan emberek, akiknek csak a hatalom számít..na de nem szomoritom magam, ugyis én fogom megváltani a világot és kész XD

Mostanság nagyon gondolkodos kedvemben vagyok,de nem baj az hiszem nem fog megártani...ha mégis, azonnal abbahagyom:) Elkezdtük tervezni KHKK egyesületet....csinálunk suli ujságot,törvénykönyvet és még sok sok hülyeséget ami illik hozzánk...XD ma hajtogattunk Anitámmal fizika tanárbácsinak szép kis papírbékákat...  jaahh igeen, és ami a legfontosabb új hajacskám van.gyönyörűszép barnácska^^

Igeeeen és ami még fontosabb hogy lovelovelovelove van ezerrel...^^ és pénteken sztrájk de nekem akkor is bekell mennem...de remélem Kuci bejön és megment a sok idiotátol XD me Kuci jo és örök:D pusypusypusy neki!! most unalom van mert ö elment eddzésre:( és most nem tudom...asszem alszom:D  pusssy

Iszonyatos jó nap volt....irtam ma egy verset,az én Kucimmal:) nagyon forma lett!!!! ugyhogy ma megalakitjuk a Kulturált Hülyék Kreativ Klubját XD Elszorakoztattukcegymást és magunkat.Várba akartunk költözni de sajna elég kietlennek bizonyult hát ez van...azért ettünk vattacukit és fotozgattunk mint a japán turisták:)

Nagyon szép nap volt....dehát azóta nem irtam sokat.sajnos nem nagyon van időm:( Főleg hogy két hét mulva osztályozó vizsgát kell tennem 2 tárgyból hogy meglegyen a 4.es évesm előre....ajjhh...de lényeg hogy nagyon jo volt a nyuszikák islandjén kirándulni térdig érö szélben:)

Eme első alkotásunk kedves Kuci leánnyal!Sajnos nem sokan értik e kulturált szöveg értelmét,csak a K.H.K.K tagjai,ezért szives bocsánatot kérünk minden kedves rajongónkról XD  kommenteket szivesen várjuk mind Kuci blogjára is: picikuci.blog.hu "ha tettszik ha nem, leszarom jeligére"...XD

A K.H.K.K. első alkotása

Megittam; reggeli kávém, véget ért e előjáték.
Elindultam iskolába; gyújtottam cigarettára.
Beértem első órára, megírtam lopott dogámat.
Ami persze, nem sikerül, ezért a tampon előkerűlt.

Véres éjszaka mögöttem, takarom, néha fölöttem.
Rémálmok és más lidércek; Ezt álmodom minden éjjel.
Otthon vagyok, kicist félek. Megfagyok, s alig élek.
Jéghideg van, de túl élem, most nincs nagy baj, ezt remélem.

Sütött a nap, kék volt az ég. Futott a csaj, zsírja szét ég.
Meglátott egy férfi embert; elbotlott, egy fejsze fejben.
Leégett a pasi elött, megszakadt szíve, eltört.
Sportolj, minden délutánon, hagyd el zsírod, minden áron!

Csillagok itt, s felhők ott, fel kiáltok az ablakon.
Gyere le, ide barátom, s legyél örök pajtásom.
Menjük hát ki a szigetre, nem kell várni a legyekre.
Ránk szálnak a döglött legyek, azt se tudom, merre megyek.

Együtt vagyunk, mindig ketten, vigyázunk a szellemekre;
Akik, mindig kisértenek, fejünk fölött ellebegnek.
Ők azok, kik megértenek; e világba megrekedtek.
Ez itt az örök barátság, nincs itt semmi galádság.

    Ezt alkottunk kettőezer-nyolc április negyedikén, olyan nyolc és tíz között..

Végre a hideg után előjött a nap:) Meg az életkedvem is....ma egy szép matek karót kaptam de sebaj..majd javitok.

  Most ennyi mert más épp nincsen...ez vanés kész...

"Félelmetes...érzések, emberek, akik olyanokat tesznek amik összezavarnak hirtelen...amikre nem készültem fel, és mégis megmaradnak, mert elraktározza gondosan azt az elme, mert tudja, még fontos lehet...
Csak megyek az utcán, és nézem az embereket, az arcukat, látom, hogy nevetnek, és ilyenkor újra szembesülnöm kell saját szomorúságommal, a szívem nyugtalan zakatolásával. Nem vagyok irigy rájuk, nem kívánom, hogy ők is magukba engedjék a magány lehangoló törekvését, egyszerűen csak fáj valami, amit ha akarnék megtudnék magyarázni, de nem akarok, és nem akarom, hogy elmúljon ez az érzés.
Nem várok segítséget senkitől, mivel tudom, hogy nem kaphatok, de néha akaratom ellenére, vagy éppen tudatosan törnek elő belőlem a figyelemfelkeltő jelek, melyeket sejtető szavak formájában próbálok közölni,mindig ügyelve, hogy ne áruljak el túl sokat. Sokszor mégis úgy érzem, hogy átléptem egy bizonyos határt,hogy túlságosan is megnyíltam valaki felé,pedig nem lett volna szabad.
Rossz érzés állandóan szerepet játszani, hisz ezt teszem, vagy talán mégsem? Amikor másokkal vagyok, beszélek, minden rendben van, nevetek, és gyakran el is felejtem minden gondomat. Azonban szörnyű az az állapot ami a boldog percek után következik. Az üresség. A tomboló fájdalom, fizikálisan érezni ahogy remeg a szívem, ahogy szorít, és én majd megörülök. Nehéz elviselni ezt a gyors váltást. Azt, hogy egy jól sikerült nap után nem úgy fekszek el aludni, hogy milyen jó napom volt, minden rendben, sőt ellenkezőleg. Első gondolatom az, hogy újra egyedül vagyok, egy világban, ahová nem tartozom igazán.
Ilyenkor legtöbbször csak állok az ablakom előtt, kezemet rátapasztom a hideg üvegre, és üres tekintettel bámulok kifelé. Nézem a fákat, a kék eget, de csak azt tudom, hogy nem akarok kimenni, hogy lássanak, most nem. Egyedül akarok lenni, némán tépelődni a magam, s a világ problémáim. Igen, elbújni, csendesen sírni, és nem hallgatni vigasztaló szavakat. Akkor miért vágyok rájuk mégis? A segítséget nem akarnám elfogadni, nem látom a kiutat, és nincs aki megért. Talán soha nem is lesz, pedig erre nagyon vágyom. Egy ember, kinek nem kell megmagyaráznom a hulló könnyeket, a néma hallgatást, aki érti az apró jeleket, és ő csak figyel, átölel, s hallgatja szívem minden dobbanását. Ilyen ember valószínűleg nincs, de olykor jobb, ha az álmok csak álmok maradnak. Be nem teljesülő, távoli képzetek, nem létező végtelenek... "